Ópáva

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Ópáva
Опово
Opovo
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Table separator.png
Ópáva címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Table separator.png
Tájegység Bánság
Körzet Dél-Bánsági
Község Ópáva
Rang Falu
Terület 48,6 km²
Népesség (2002)
  • 4693 fő
Irányítószám 26204
Körzethívószám 013
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Ópáva (szerbül Опово / Opovo, németül Oppowa) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik a Temes folyó mellet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1910-ben 4288 lakosából 3409 szerb, 406 német, 109 magyar
  • 1991-ben 4777 lakosából 3732 szerb, 452 horvát, 393 jugo., 34 magyar[1]
  • 2002-ben 4693 lakosából 3477 szerb, 271 horvát, 155 jugo., 28 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A XX. század elejéig Oppova.

[szerkesztés] Története

A szerbek már 1672 és 1690 között idetelepültek. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozik három lakott házzal. A Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között szerepel.
1769-ben két részre oszlott: Zsélyci és Kaljuga, mely utóbbi helyen a németek és magyarok telepedtek le.
1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett. Az 1788. évi török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, aki október 17-én Oppováig vonult vissza. Ez év október 25-én József császár a községen át utazott Zimonyba. Ez időben épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítettek s 1905-ben már a helyszini szemlét is megtartották.

1789-ben németek, 1810-ben horvátok telepedtek le.

Az első római katolikus templom fából 1766-ban, az ortodox pedig 1770-ben épült. A katolikus templom 1814-ben leégett s 1826-ban építették föl.
A községbeli úrilakot özvegy Manojlovics Ilona 1906-ban építtette.

1863-ban kolerajárvány lépett fel a községben, az 187475, 1888, 1895 és 1897. években pedig az árvizektől szenvedett sokat. A kincstári réti pusztákon a XIX. század közepén községek épültek, de az árvizek valamennyit elsöpörték.

[szerkesztés] Érdekesség

A custozzai csatában (1848 júilusa) Mojsza Milos opávai születésű szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette. A tárgyak a hős 1885-ben történt halála után a bécsi hadi múzeumba kerültek.

[szerkesztés] Forrás

  • (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök