Óledince

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Óledince
Стари Лединци
Stari Ledinci
Óledince
Óledince
Table separator.png
Óledince címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Igen.png
Table separator.png
Tájegység Szerémség
Körzet Dél-Bácskai
Község Újvidék
Rang Falu
Terület 19,7[1] km²
Népesség (2002)
  • 823 fő
Irányítószám
Körzethívószám 021
Table separator.png
A térképen: Klikk
Térkép betöltése…

Óledince (szerbül Стари Лединци / Stari Ledinci) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetéhez tartozik, de a szerémségi Fruška Gora lejtőin fekszik.

A település közelében található a Fruška Gora-i Nemzeti Park és a Ledinci-tó, amely kedvelt turista látványosság és kiváló kikapcsolódási lehetőség a helybelieknek is.
Újvidékkel a 76-os városi busz köti össze.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

  • 1948.: 233
  • 1953.: 267
  • 1961.: 338
  • 1971.: 399
  • 1981.: 570
  • 1991-ben 549 lakosából 449 szerb, 48 jugo., 23 horvát, 8 magyar[1]
  • 2002-ben 823 lakosából 711 szerb, 19 jugo., 16 horvát, 15 magyar[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A falu középkori magyar neve Szerlek volt.

[szerkesztés] Története

Nagy Sándor régész szerint a templom körüli település a XII.-XIII. században keletkezhetett, temploma pedig valószínűleg a XIII. században épült.[2] 1372-ből szárazó adatok szerint a ledince körüli területeket „Szerb Régiónak” nevezték. 1438-ban ezt a területet egy pravoszláv szekta lakta.
A legenda szerint egy szerb despota, Jovan Branković birtoka volt, aki elajándékozta a dombói kolostornak. Szerb lakosságát már Dózsa György parasztfelkelésének idelyén is megemlítik.

Óledince címere 1939-ben[3] (Akkor még Ledince)

A XVII. században a török uralom alatt Szolah Mehmed aga birtokolta, a század végétől pedig újra a Magyar Királysághoz tartozott.

A Habsburg uralom alatt a lakosság sorozatosan megtagadta az adódizetést, mivel a falu a „Szabad szerbek” (Freie Ratzen) régiójához tartozott akik királyellenes lázongásaikról voltak ismertek.

1918-tól az SZHSZ királysághoz csatolták (később Jugoszlávia), a második világháborúban a német hadsereg felégette.
A háború után újjáépült a falu, de már új helyen, valamivel közelebb a Dunához. Ez a mai Ledince területe. Később a lakosság egy része visszavándorolt a régi faluba, és újjáépítették azt, ezt nevezik ma Stari Ledincinek.

A XX. század közepétől népszerű rekreációs területté vált, hétvégi telepek épültek.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet

  • Monografija Starih Ledinaca. Novi Sad, 1998.
  • Miloš Lukić: Ledinačke vatre. Novi Sad, 1982.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Takács Miklós: A középkori régészet a Vajdaságban 1918. és 1987. között. In: Testis temporum, vita memoriae. Ünnepi tanulmányok Pálóczi Horváth András 65. születésnapjára. Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református Egyetem szakfolyóirata. 2006. III.-IV. szám
  3. ^ Grbovi Jugoslavije: Kava Hag d.d., Zagreb, 1939.
Személyes eszközök
Névterek

Változatok
Műveletek
Navigáció
Eszközök